Bizonyítékül "felolvasta" a Boribon beteg c. Marék Veronika könyvet - olyan édesen, hogy muszáj volt levideózni!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. február 5., szombat
2009. december 22., kedd
Bobo-palinta
Úgy két hónapja felszereltem a gyerekszoba mennyezetébe két kampót, amikre kötél került gyűrűvel. Azóta Borbála minden nap gyűrűzik (hintázik, bukfencezik, bohóckodik) - rendesen meg is erősödött a felsőteste!
Júlia pedig nagyon szeret hintázni a "régi", ajtófélfára applikált kampókra lógatott hintán - ha azt mondja, hogy "Hinta, hinta!", akkor bizony hintázni szeretne. A gyűrűvel próbálkozik néha, de még nem tudja megtartani a saját súlyát.
Júlia és Borbála már sokadik napja múlatják az időt Petrával (anya) Tamás (apa, dolgozik) nélkül.
Ma délelőtt párbeszéd Petra és Juli között:
- Hinta-palinta!
- Kéred a hinta-palintát? - kérdez vissza Petra.
- Nem, bobo-palinta! - utalt a Bori által hintázásra használt gyűrűre a kisebbik szépség :)
Júlia pedig nagyon szeret hintázni a "régi", ajtófélfára applikált kampókra lógatott hintán - ha azt mondja, hogy "Hinta, hinta!", akkor bizony hintázni szeretne. A gyűrűvel próbálkozik néha, de még nem tudja megtartani a saját súlyát.
Júlia és Borbála már sokadik napja múlatják az időt Petrával (anya) Tamás (apa, dolgozik) nélkül.
Ma délelőtt párbeszéd Petra és Juli között:
- Hinta-palinta!
- Kéred a hinta-palintát? - kérdez vissza Petra.
- Nem, bobo-palinta! - utalt a Bori által hintázásra használt gyűrűre a kisebbik szépség :)
2009. augusztus 11., kedd
Pókháló
Hát eljutottunk a klasszikus "gyerekszáj"-hoz:
Bori lement a dédihez játszani.
- Mit kopácsol apa odafenn? - kérdezte dédi.
- Pókhálót csinál! - felelte Borbála.
És valóban: szúnyoghálót szereltem a tetőablakra.
Még meg is tudom magyarázni, miért volt igaza Borinak: a pók pókhálót sző, hogy elkapja a szúnyogokat - mi is hálót teszünk az ablakra, hogy kint tartsuk a szőnyogokat, mesterséges pókhálót.
Bori lement a dédihez játszani.
- Mit kopácsol apa odafenn? - kérdezte dédi.
- Pókhálót csinál! - felelte Borbála.
És valóban: szúnyoghálót szereltem a tetőablakra.
Még meg is tudom magyarázni, miért volt igaza Borinak: a pók pókhálót sző, hogy elkapja a szúnyogokat - mi is hálót teszünk az ablakra, hogy kint tartsuk a szőnyogokat, mesterséges pókhálót.
Címkék:
Borbála,
gyerekek,
gyerekszáj,
humor
2009. július 18., szombat
Új gyerek, új kihívások
Soha ne hidd, hogy az új gyerek már nem okozhat meglepetést...
Szelesre fordult az idő, így a strandolás helyett felmentünk az Ikeába kicsit vásárolni - Bori ellesz majd a játszóházban.
(Amikor Bori meghallotta, hog lesz játszóház, rögtön elkezdett spekulálni:
Akkor ott lesznek gyerekek, biztosan. Meg a bölcsis gyerekek is lesznek... - úgy tűnik, már hiányoznak neki a társai :))
Amit mesélni akartam: Juli már napok (vasárnap) óta hasmenéstől szenved, így amikor az étteremben farkasétvággyal, jóízűen tömte a csirkés krumplipürés bébiételt, annak nagyon örültünk. Annak már kevésbé, hogy a két harmada után sugárban kihányta az egészet...
A második gyermekig kellett várnom annak megtapasztalására, hogy milyen, ha a gyerek az étterem közepén sugárban hány, majd a férfi mosdóban csutakolom le...
Petra pedig így tudta meg, hogy milyen talpraesett: megkért egy épp kéznél lévő hölgyet, hogy vigyázzon Borira, amíg nekem behozza a pótruhát és a pelenkázó felszerelést. És mivel senki nem járt a férfi mosdó környékén, ezért egy urat kellett az étteremben megkérnie, hogy hozza be nekünk a felszerelést.
Ismét bebizonyosodott, hogy ha gyerekekről van szó, minden felnőtt sokkal készségesebb, megértőbb és segítőkészebb, mintha felnőttekről lenne szó.
Szelesre fordult az idő, így a strandolás helyett felmentünk az Ikeába kicsit vásárolni - Bori ellesz majd a játszóházban.
(Amikor Bori meghallotta, hog lesz játszóház, rögtön elkezdett spekulálni:
Akkor ott lesznek gyerekek, biztosan. Meg a bölcsis gyerekek is lesznek... - úgy tűnik, már hiányoznak neki a társai :))
Amit mesélni akartam: Juli már napok (vasárnap) óta hasmenéstől szenved, így amikor az étteremben farkasétvággyal, jóízűen tömte a csirkés krumplipürés bébiételt, annak nagyon örültünk. Annak már kevésbé, hogy a két harmada után sugárban kihányta az egészet...
A második gyermekig kellett várnom annak megtapasztalására, hogy milyen, ha a gyerek az étterem közepén sugárban hány, majd a férfi mosdóban csutakolom le...
Petra pedig így tudta meg, hogy milyen talpraesett: megkért egy épp kéznél lévő hölgyet, hogy vigyázzon Borira, amíg nekem behozza a pótruhát és a pelenkázó felszerelést. És mivel senki nem járt a férfi mosdó környékén, ezért egy urat kellett az étteremben megkérnie, hogy hozza be nekünk a felszerelést.
Ismét bebizonyosodott, hogy ha gyerekekről van szó, minden felnőtt sokkal készségesebb, megértőbb és segítőkészebb, mintha felnőttekről lenne szó.
2009. június 6., szombat
Az első közös rosszalkodás
Reggeli után Bori elindult mosakodni. Tudni kell, hogy nálunk jelenleg a bidé gyerekmosdóként funkcionál, Bori nem meri egyedül kinyitni a csapot (egyszer kifröcskölt és nagyon megijedt), Julinak viszont nincsenek fenntartásai ezzel kapcsolatban. Juli persze ment Bori után, és ki is nyitotta a csapot.
Szóval Apa és Anya békésen reggeliznek, gyerekek a fürdőben, vízcsobogás és kacagás hallik. Persze sejtettük, hogy nem fogják szárazon megúszni, de úgy voltunk vele, hogy egy kis közös rosszalkodás biztosan jó hatással van a testvérkapcsolatra... :-) Aztán Bori (ekkor még pizsamában volt) egyszer csak kiszólt az ajtón: "Pörgősruhát akarok felvenni!", majd újra becsukta az ajtót. Na, gondoltam, gyanús vagy te gyerek, ha te ilyen sürgősen öltözni akarsz, akkor már rendesen vizes lehetsz...
Pár perc múlva a következő kiáltás hallatszott: "Anya, pisiltem!" Akkor úgy éreztük, itt az idő megnézni, mit művelnek ezek ott ketten... A következő kép fogadott: a bidé dugója be volt nyomva (mert Juli imádja kiszedni és lenyalogatni, ami nem feltétlenül egészséges, ezért lenyomva tartjuk), így a bidé csurig volt vízzel. Juli a bidé mellet állt, a ruhája csurom víz, boldog kacajjal úsztatta az orrszívót, Bori pedig tök pucéron trónolt a bilin, miközben szintén vigyorogva pancsolt. A fürdőszoba - mondanom sem kell - úszott a vízben...
Így hát a kitörni készülő röhögést visszafojtva kipréseltünk magunkból egy szolid irgumburgumot, majd mosolyogva ruhacserét és egy gyors felmosást eszközöltünk...
Szóval Apa és Anya békésen reggeliznek, gyerekek a fürdőben, vízcsobogás és kacagás hallik. Persze sejtettük, hogy nem fogják szárazon megúszni, de úgy voltunk vele, hogy egy kis közös rosszalkodás biztosan jó hatással van a testvérkapcsolatra... :-) Aztán Bori (ekkor még pizsamában volt) egyszer csak kiszólt az ajtón: "Pörgősruhát akarok felvenni!", majd újra becsukta az ajtót. Na, gondoltam, gyanús vagy te gyerek, ha te ilyen sürgősen öltözni akarsz, akkor már rendesen vizes lehetsz...
Pár perc múlva a következő kiáltás hallatszott: "Anya, pisiltem!" Akkor úgy éreztük, itt az idő megnézni, mit művelnek ezek ott ketten... A következő kép fogadott: a bidé dugója be volt nyomva (mert Juli imádja kiszedni és lenyalogatni, ami nem feltétlenül egészséges, ezért lenyomva tartjuk), így a bidé csurig volt vízzel. Juli a bidé mellet állt, a ruhája csurom víz, boldog kacajjal úsztatta az orrszívót, Bori pedig tök pucéron trónolt a bilin, miközben szintén vigyorogva pancsolt. A fürdőszoba - mondanom sem kell - úszott a vízben...
Így hát a kitörni készülő röhögést visszafojtva kipréseltünk magunkból egy szolid irgumburgumot, majd mosolyogva ruhacserét és egy gyors felmosást eszközöltünk...
Ugróiskola
Tegnap ugróiskolát csináltunk Borival, habtapiból. Általában "könnyített verziót" játszunk, vagyis egy lábon ugrálás helyett (amit még nem tud) zárt lábbal ugrál ott, ahol egy négyzet van, és terpeszbe ugrik, ahol kettő. Most viszont kérte, hogy fogjam meg a kezét, és segítsek neki egy lábon ugrálni. Így is lett, végigugrált a kezemet fogva 2-3 -szor. Aztán egyszer csak azt láttam, hogy Juli (igen, a 11 hónapos kicsi) megfogja az egyik játékbaba kezét, és elkezdi ugráltatni a habtapin, mint én az előbb a nővérét. Alig hittem a szememnek, nem semmi a kiscsaj...
2009. május 5., kedd
Könnyű-e a gyerek kívánságait teljesíteni?
Nem:
Voltunk péknél Borival, vettünk kenyeret, kiflit, kakaós csigát és túrós táskát. Párbeszéd:
- Bori, kérsz túrós táskát?
- Igen! - odaadom neki. - De ez nem túrós!
- Várj, kettétöröm.
- De nem ezt akarom...
- Kiflit kérsz?
- Igen!
- Tessék, itt van egy darab. - (hogy könnyebben kezelje, letörtem a 30 centis kifli harmadát, és a kezébe nyomtam.
- De ez nem jó, én az egészet akarom!
Így aztán kapott egy egész kiflit, aminek megette a sarkát, és hazatértünk a kettétört kiflivel és túrós táskával...
Voltunk péknél Borival, vettünk kenyeret, kiflit, kakaós csigát és túrós táskát. Párbeszéd:
- Bori, kérsz túrós táskát?
- Igen! - odaadom neki. - De ez nem túrós!
- Várj, kettétöröm.
- De nem ezt akarom...
- Kiflit kérsz?
- Igen!
- Tessék, itt van egy darab. - (hogy könnyebben kezelje, letörtem a 30 centis kifli harmadát, és a kezébe nyomtam.
- De ez nem jó, én az egészet akarom!
Így aztán kapott egy egész kiflit, aminek megette a sarkát, és hazatértünk a kettétört kiflivel és túrós táskával...
2009. április 5., vasárnap
Mit lehet a bölcsiben tanulni?
Például a gondozónőtől (Zsuzsa):
"Zöld erdőben jártam,
virágok között.
Ott láttam egy törpét,
szalonnát sütött.
Azt mondtam neki:
Adj egy falatot!
Rám nézett a törpe,
s fityiszt mutatott!"
Én még nem hallottam, csak Bori szájáből! (Nagyon szépen énekel!).
"Zöld erdőben jártam,
virágok között.
Ott láttam egy törpét,
szalonnát sütött.
Azt mondtam neki:
Adj egy falatot!
Rám nézett a törpe,
s fityiszt mutatott!"
Én még nem hallottam, csak Bori szájáből! (Nagyon szépen énekel!).
2008. november 13., csütörtök
Bori JÁTSZIK Julival!
Most fordult elő először, hogy Borbála játszott Julival
Eddig csak ölelgette, nyúzta - mint egy játékbabát. De ma este amikor együtt fürödtek, egyszercsak Juli mellé feküdt, megölelgette, megpuszilgatta, kiabálta hogy "nézd Apa, mosolyog! Rám nevetett!".
És valóban, Juli mosolygott Borira (szeme sarkában persze ott bujkál az állandó félsz, a készenlét - "vajon most mi módon nyúz meg?"), és kacagott amikor Bori megcsikizte az oldalát, belepúzott a hasába.
Aztán a nagyobbik a lábánál rángatva "megúsztatta" (ide-oda csúszkálás a kádban) a kisebbet, aki ezt nagyon élvezte.
Eddig csak ölelgette, nyúzta - mint egy játékbabát. De ma este amikor együtt fürödtek, egyszercsak Juli mellé feküdt, megölelgette, megpuszilgatta, kiabálta hogy "nézd Apa, mosolyog! Rám nevetett!".
És valóban, Juli mosolygott Borira (szeme sarkában persze ott bujkál az állandó félsz, a készenlét - "vajon most mi módon nyúz meg?"), és kacagott amikor Bori megcsikizte az oldalát, belepúzott a hasába.
Aztán a nagyobbik a lábánál rángatva "megúsztatta" (ide-oda csúszkálás a kádban) a kisebbet, aki ezt nagyon élvezte.
2008. augusztus 31., vasárnap
Családi kerékpározás
Bori újabban nagyon rákapott a kerékpározásra, imád az apja mögött utazni a biciklis gyerekülésben. Mivel én is nagyon szeretek biciklizni, de Juli még nem tud ülni, vettünk egy kerékpáros utánfutót, amibe Julit be lehet csatolni a mózeskosárral, és így teljesen biztonságos. Ki is próbáltuk ma: bicikliztünk egyet itt a környéken. Az utánfutót meglepően könnyű húzni, egyedül arra kell figyelni, hogy szélesebb mint a bicikli. Bori nagyon élvezte a családi kiruccanást, Julinak viszont még szoknia kell az új utazási formát. Mi szülők pedig nagyon örülünk, hogy újra együtt élvezhetjük a kerékpározás örömeit!
[gallery=20]
[gallery=20]
Méricske-nap
Ma megmértem a lányaimat: Bori 11 kg és 84 cm, Juli pedig 4610 gramm. Jó húsban vannak a gyermekeim, nincs okom panaszra...:-)
2008. augusztus 22., péntek
Fürdés - együtt
Tegnap előtt kipróbáltuk, milyen, ha együtt fürdenek a lányok a nagy kádban. Borit egyelőre még letusoljuk, és csak úgy ültetjük a húgával egy fürdővízbe, Juli pedig egy műanyag fürdető-fotelben fekszik, ami biztonságosan megtartja. Az első kísérlet jól sikerült, úgy tűnt, mindkét lánynak tetszik a dolog...
[gallery=16]
[gallery=16]
2008. augusztus 18., hétfő
Mogyoró-hegy
Gondoltunk egy nagyot, és mivel az időjárás pont megfelelőnek ígérkezett, elmentünk ma kirándulni négyesben. A célpontot igyekeztünk Bori igényeihez és kapacitásához igazítani, így esett a választásunk a Mogyoró-hegyre. Ott ugyanis van vadaspark (amiben a vadakat ma mindössze két szarvastehén képviselte), illetve lovarda. Van egy "tanya" is, ahol láttunk kecskét, szamarat és egy őzbakot is, úgyhogy megvolt mára az "állatos" élmény a gyereknek. A "hegy" tetején - ami igazából alig domb - van egy elég jó állapotban lévő fa játszótér, ott ebédeltünk, Juli szopizott, Bori pedig játszott egy nagyot. Elfáradt, de úgy tűnt, élvezte az együtt töltött napot!
[gallery=15]
[gallery=15]
2008. július 22., kedd
Az élet Velük - kezdeti tapasztalatok
Az első és legfontosabb tapasztalat, amit persze mindenki tud, de teljesen más tudni és tapasztalni: két gyerek több, mint egy!!! Aki azt gondolja, hogy dupla annyi figyelem szükséges két gyerekre, az alighanem téved, szerintem minimum tripla annyi kell...
Egy újszülöttet például elvben ott lehet hagyni a kiságyában, akkor is ha ébren van, amíg anya elintéz a lakásban egy-két apróságot. Bori pedig már van olyan nagylány, hogy eljátszogat egyedül is, ha kedve van, nem kell non-stop mellette lenni. A két gyereket mégsem hagyhatom ott egy percre sem, mert Bori - ha nagyon akarna - be tudna mászni a kiságyba, és elég gyakran "odaad" vagy "megmutat" mindenféle játékokat Julinak, ami Juli szempontjából nézve nem mindig annyira nyerő ötlet...
Hirtelen ugrásszerűen megnövekedett a házban fellelhető pelenkafélék száma is, íme a méret és fazonválaszték (természetesen mindegyikből a lehető legnagyobb csomag): újszülött pelus (kifutó kategória), 3-6 kg, 10-18 kg hagyományos fazon, 10-15 kg bugyipelenka, "autós" pelus a szobatisztaságra szoktatáshoz. Ezen túlmenően ipari mennyiségű törlőkendő, popsikrém és szagzárós pelenkatároló szatyor található még a megfelelő szekrényben (egészen addig, amíg ki nem nyitom a szekrényt, mert akkor a fentiekből minimum három kizuhan a szőnyegre "megtelt" felkiáltással...).
A két gyerek napjának megszervezése komoly logisztikai feladat, figyelembe kell venni, hogy ki mikor eszik, alszik, nyűgös, aktív, pocakfájós, unatkozik,stb., stb. Nem egyszerű, de megoldható, mindenesetre nem árt, ha az ember jól tud improvizálni, és elérhető helyen tart néhány jó játékot a nagyobbik számára, ha miden kötél szakad...
És hogy két kézzel mennyi mindent lehet egyszerre csinálni, azt sosem gondoltam volna...:-)
Egy újszülöttet például elvben ott lehet hagyni a kiságyában, akkor is ha ébren van, amíg anya elintéz a lakásban egy-két apróságot. Bori pedig már van olyan nagylány, hogy eljátszogat egyedül is, ha kedve van, nem kell non-stop mellette lenni. A két gyereket mégsem hagyhatom ott egy percre sem, mert Bori - ha nagyon akarna - be tudna mászni a kiságyba, és elég gyakran "odaad" vagy "megmutat" mindenféle játékokat Julinak, ami Juli szempontjából nézve nem mindig annyira nyerő ötlet...
Hirtelen ugrásszerűen megnövekedett a házban fellelhető pelenkafélék száma is, íme a méret és fazonválaszték (természetesen mindegyikből a lehető legnagyobb csomag): újszülött pelus (kifutó kategória), 3-6 kg, 10-18 kg hagyományos fazon, 10-15 kg bugyipelenka, "autós" pelus a szobatisztaságra szoktatáshoz. Ezen túlmenően ipari mennyiségű törlőkendő, popsikrém és szagzárós pelenkatároló szatyor található még a megfelelő szekrényben (egészen addig, amíg ki nem nyitom a szekrényt, mert akkor a fentiekből minimum három kizuhan a szőnyegre "megtelt" felkiáltással...).
A két gyerek napjának megszervezése komoly logisztikai feladat, figyelembe kell venni, hogy ki mikor eszik, alszik, nyűgös, aktív, pocakfájós, unatkozik,stb., stb. Nem egyszerű, de megoldható, mindenesetre nem árt, ha az ember jól tud improvizálni, és elérhető helyen tart néhány jó játékot a nagyobbik számára, ha miden kötél szakad...
És hogy két kézzel mennyi mindent lehet egyszerre csinálni, azt sosem gondoltam volna...:-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)